A vastagbél daganat

A vastagbél polyp-adenoma-carcinoma szekvencia

A vastagbél daganatainak kialakulása egy több lépcsős folyamat, mely során az ép nyálkahártya területén adenoma, majd ezt követően in situ carcinoma, végül pedig adenocarcinoma - azaz a vastagbél rosszindulatú daganata - alakul ki. Ennek a folyamatnak léteznek sporadikus és családi halmozódást mutató formái is, ezért azoknál a betegeknél, akiknek a családjában gyakori a daganat megjelenése, vagy betegnél fiatal életkorban igazolódik a vastagbél daganat, fokozott szűrés és genetikai háttérvizsgálatok válhatnak szükségessé a beteg és családja körében.

 
Kezdeti panaszok

A panaszok gyakran bizonytalanok, lassan alakulnak ki és nehezen észlelhetőek. A has fokozatos, néha alig észrevehető puffadása, a székelési szokások megváltozása, a székrekedés és hasmenés váltakozó előfordulása olyan egyénen, aki addig rendszeresen ürített székletet. A bizonytalan hasi fájdalmak mellett kialakuló rossz közérzet, émelygés és véres széklet megjelenése segítheti a diagnózist.

Előrehaladott tumorok esetében gyakran már a szövődmények megjelenését követően észleljük a daganatot. A leggyakoribb szövődmények a vérzés, a bélelzáródás és a daganatos terület átfúródása. A vastagbél jobb felének tömeges, gyakran jelentős méretű tumorai ritkán okoznak széklettovábbítási zavart, ugyanakkor ezek a karfiolszerűen burjánzó, törékeny szerkezetű tumorok gyakran véreznek. Nem ritka, hogy a beteg vérszegénység miatt kerül kivizsgálásra, és így észlelik jobb vastagbél fél tumorát. A vastagbél bal felében – elsősorban a sigmán – gyakoriak a kisebb, zsugorító, sztenotizáló („gyűrű„) tumorok, melyek fokozódó passage zavart okoznak és a vastagbél elzáródás/ileus leggyakoribb okai. Végbél daganatok esetén a leggyakoribb korai tünet véres széklet – haematochesia -. Ezért fontos, hogy igazolt aranyeresség esetén is el kell végezni a rectális digitalis vizsgálatot, ami a végbél ujjal való áttapintását jelenti.

Kezelés

A vastagbél daganatai esetén attól függően, hogy mely szakaszát érinti a vastagbélnek és milyen kiterjedtek, áttétet adnak-e, többféle kezelési stratégiája van. Ezeknek a kezelési stratégiák szinte mindegyének része valamilyen műtéti beavatkozás, vagy beavatkozások. Az, hogy a műtét miképpen kapcsolódik be a kezelésbe, vagy akár önállóan csak műtéti módszert kell-e választani számos körülmény befolyásolhatja.

Ezek a szempontok két csoportra oszthatóak: részben beteg kora, általános állapota, egyéb ismert és kezelt, vagy kezeletlen belgyógyászati betegségei, tápláltsági állapot, részben pedig a daganat helye, kiterjedtsége, a nyirokcsomók és a távoli áttétek megléte, vagy hiánya. Ugyanezek a szempontok határozzák a meg a műtét kockázatát is. A kezelési stratégia és a műtéti módszer megválasztása tehát kéz a kézben jár.

Mindét csoport elemeit lehet és kell is a műtét előtti időszakban felmérni, lehetőség szerint feljavítani, optimalizálni, hiszen logikus az a gondolat, hogy egy gyenge általános állapotú, vagy nem kezelt társbetegségekkel rendelkező beteg esetében egy nagyobb műtét sikere, kimenete kérdéses lehet.

A kockázat felmérésének egyik eszköze lehet a szövődmények arányának becslése, mely statisztikán alapul. Hazánkban sajnos nincsenek széleskörű és alapos statisztikai mérési eredmények, de az Egyesült Államok Sebész Társasága által működtetett honlapon (http://riskcalculator.facs.org/RiskCalculator/) elérhető egy statisztikai felmérő program, melynek alkalmazásával megbecsülhető a vérható kockázat, amellyel szembe kell nézni a műtét során. Ennek használata segítség lehet mind a beteg, mind az operáló orvos számára, hiszen a műtét kockázatának ismerete jelentős segítséget nyújthat a műtétet követő időszakban jelentkező nehézségek közös leküzdésében. Ennek a kalkulátornak az alkalmazása alapvetően orvosi feladat! Nem hozzáértő módon való adatbevitel jelentős félreértésekhez, hibákhoz vezet! A nyert adatok amerikai betegekre vonatkoztathatóak, magyarországi kezelésre csak viszonylagos iránymutatásként javasolhatóak!

Nemcsak a belgyógyászati, tápláltsági állapot, de a műtéti teher is befolyásolható. Az ismert hasi metszéssel végezett műtétek mellett, már létezik egy másik módszer is, mely során a daganatos bélszakaszt és a szükséges nyirokcsomó mennyiséget - az epeműtétek esetében már jól ismert- laparoszkópos módon távolítjuk el. Ennek a módszernek az előnye az, hogy a beteg számára sokkal kisebb megterhelést jelent, gyorsabb a műtét utáni felépülés. A laparoszkópos módszer jelentős technikai hátteret és képzettséget igényel, mely az országban több helyen is már elérhető, de még mindig nem minden kórházban, és nem minden sebész végez ilyen műtétet. A daganatos túlélés szempontjából a nyitott vagy laparoszkópos technika nem jelent különbséget, de a korai perioperatív szak jelentősen különbözik, a laparoszkópia javára. Ennek megfelelően azoknál a betegeknél, akik idősebbek,- és a vastagbél daganatos betegek többsége ebbe a korcsoportba tartozik-, vagy társbetegségekkel rendelkezik, mindig fel kell, hogy merüljön a laparoszkópia előnye. Tehát pont azoknál a betegeknél kell új és innovatív megoldásokat keresni, akiknek a kockázata fokozottabb! További előny lehet a beteg szempontjából, hogy a műtét során a has teljes egésze átvizsgálható, és a videokamera nagyítási képessége miatt apró anatómiai képletek, részletek is gondosabban felismerhetőbbek. 

Kivizsgálás, felkésztítés

A műtét

Laparoszkópia

Mit vigyek a kórházba

Műtét utáni ellenőrzés

Diétás tanácsok